Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet

National Institute of Psychiatry and Addictions

www.nygy-opai.hu

Mágneses stimuláció depresszióban

Közzétéve: 2014. augusztus 08

 

A depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség, élettartam prevalenciája 7-17%. A WHO adatai szerint a fejlett világban a depresszió a munkaképtelenség leggyakoribb kiváltó oka. Bár az antidepresszáns gyógyszerek jelentős javulást hozhatnak a tünetekben, a betegek jelentős része (33%) 3 vagy több gyógyszeres kezelést követően sem kerül remisszióba. A jelenleg rendelkezésre álló terápiás eszközök (antidepresszáns gyógyszerek, elektrokonvulzív terápia [ECT], transzkraniális mágneses stimuláció [TMS]) többnyire nem azonnal, hanem csak több hét után fejtik ki hatásukat. Ennek az időtartamnak a rövidítése nemcsak a szenvedést okozó tünetek minél hamarabbi enyhítése miatt lenne fontos, hanem mert ebben az időszakban a szuicid veszély is magas.

Michael L. Rohan és mtsai 2014. augusztus 1-én megjelent cikkükben számolnak be arról, hogy a gyenge elektromágneses mezővel történő agyi ingerlés (low-field magnetic stimulation, LFMS) azonnali hangulatjavító hatást fejt ki mind major depressziós epizódban, mind bipoláris affektív zavar depressziós epizódjában.

Vizsgálatukban egy saját fejlesztésű, hordozható, fejre helyezhető LFMS eszközt használtak, mely gyorsan oszcilláló, kis feszültségű (1 kHz, <1 V/m) elektromágneses mezőt hoz létre. A szerzők egy randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatot végeztek 41 bipoláris depresszióban és 22 unipoláris depresszióban szenvedő, 18 és 65 év közötti beteggel. A páciensek a vizsgálatot megelőzően antidepresszáns gyógyszeres kezelésben részesültek, és 17 vagy több pontot értek el a Hamilton-féle depresszió skálán (HDRS-17). A betegek véletlenszerűen lettek kiválasztva egy egyszeri 20 perces aktív (n=34) vagy placebo (n=29) kezelésre. Az inaktív eszköz mindenben hasonlított az aktív eszközre, sem a betegek sem az kezelő személyzet nem tudta megkülönböztetni. A hangulatot közvetlenül a kezelést követően a HDRS-17 skála és egy önkitöltő, vizuális analóg skála (visual analog scale, VAS) segítségével mérték meg.

Azt találták, hogy a hangulat (VAS és HDRS-17) szignifikáns javulást mutatott az aktív kezelésben részesülőknél szemben a placebo kezeléssel, amennyiben az uni- és bipoláris depressziós beteget együtt vizsgálták. Nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között, amennyiben csak a bipoláris vagy csak az unipoláris csoporton belül végezték az összehasonlítást. Rohnan szerint ennek valószínűleg az alacsony betegszám az oka. Az LFMS kisebb feszültséget használ, mint az ECT vagy a TMS. A szerzők spekulációja szerint az eszköz hatását elsősorban az idegsejtek dendritjeinek szinapszisain fejtheti ki azokban az agyi területekben, amelyek a hangulat szabályozásában vesznek részt. A vizsgálat eredményei izgalmasak, különösen mivel a kezelés hatása közvetlenül a kezelést követően jelentkezett, és a betegek csak egyetlen kezelésben részesültek. Azonban további vizsgálatok szükségesek többek között a hatásmechanizmus, az optimális elektromágneses frekvencia és térbeli eloszlás meghatározására, a leghatékonyabb kezelési gyakoriság kiderítésére és nem utolsó sorban a hatás tartósságának tisztázására.

 

Dr Rajkai Csaba
Nyírő Gyula Kórház - Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet

 

Forrás:

1. Rohan ML, Yamamoto RT, Ravichandran CT, Cayetano KR, Morales OG, Olson DP, et al. (2014): Rapid mood-elevating effects of low field magnetic stimulation in depression. Biol Psychiatry 76:186–193.
2. Stimulation Device Shows 'Immediate' Impact on Depression. Medscape. July 31, 2014

 


Kérjük, ha módjában áll, támogassa adója 1%-ával intézményünket!
Köszönjük!

Kórházi adatok

KSH szám
15493125-8610-32-01 Adószám
15493125-2-41
Számlaszám
 MÁK 10023002-00317148-00000000 
Statisztikai jelzőszám
15493125-8610-32-01
180 eeszt logov

Könyvajánló

MEGJELENT
muveszek f170

Megjelent Dr. Németh Attila

Művészek
és pszichopatológia

című könyve.

MEGJELENT
kenyszerbetegseg170

Dr. Harsányi András,
Dr. Csigó Katalin,
Dr. Demeter Gyula:

Kényszerbetegség
Elmélet, kutatás,
terápia

második, bővített és
átdolgozott kiadás

Publikációs lista

Nyírő-OPAI
publikációs lista
pdf-png
A Nyírő-OPAI publikációs dokumentum letöltéséhez kattintson IDE, vagy a képre!

Nyírlevél

nyirlevel banner180Hírek, interjúk, beszámolók

Pályázat

szech2020
 
ujszech terv png